Váci út egy szál cigarettával

vannak olyan dolgok, amiket igazán szeretsz, legyen az egy zene vagy egy könyv. olykor elfelejtődnek, aztán meg csak a hatalmas késztetést érzed, hogy "ezt nekem most muszáj meghallgatnom/elolvasnom!". pontosan így vagyok Závada Péter verseskönyvével, ami olykor landol a táskámban, máskor pedig a polcomról integet.

miközben megálltam egy cigarettára, a Váci utat pásztáztam. fejemben Závada Péter egyik verse, a Boldog óra szövege pergett, és csak gondolkodtam.
gondolkodtam azon, hogy mennyire rohan ez az egész világ. a Váci út. az emberek a sulimba. nincs idő lassítani, nem lehet, hogy időd legyen lassítani. de azért az az egy szál cigaretta segít.
segít gondolkodni. segít kikapcsolni egy kicsit, kiszállni a Váci út ide-oda cikázó autói közül.
szeretem ezt. sajnos.