2013. június 23., vasárnap

az övé vagyok, teljesen



azóta rendeződtek bennem a dolgok, azt hiszem. mármint, azóta, amióta Tibóval meg velem nem volt minden teljesen rendben. illetve, rendben volt, csak megint előjött egy-két olyan téma, amiben soha nem értünk egyet, és ez ismét feszültséget szült a kapcsolatunkba.

azóta rájöttem sok mindenre.

például arra, hogy változtam. 8 hónap alatt igenis változtam. sokkal visszafogottabb lettem, amit nem csak én, de a környezetem is észrevett.
továbbá arra, hogy mondhat nekem bárki bármit.. most az egyszer érzem azt az életben, hogy senki sem tud befolyásolni. senki sem tud meggyőzni, senki sem tud ellene fordítani. kivéve egyetlen embert: Őt.
és arra is rájöttem, hogy tegyen bármit, mondjon bármit, kérjen tőlem bármit: egy kis haraggal és ellenállással az elején, de beadom a derekam. mindent el tud érni.
irányít. vezet. egyengeti az utamat.
talán tényleg kell egy ember az életemben, aki megmondja, hogy merre kéne mennem, hogy mit kellene tennem, hogy mi lenne a legjobb. és az Ő. csak Ő.

leírva szörnyen hangzik, de már megszoktam, hogy egy irányításmániás a barátom. vicces, de már nem érzem azt, hogy megfojt. nem érzem azt, hogy ellen kéne állnom. befolyásolhatóvá tett, és én ezt elfogadom. hiába mondják, hogy ez így nem jó, hogy ez így nem egészséges, hogy ez így megőrjít majd. nem hiszek nekik..
elfogadom ezt az egészet, mert szeretem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése