hétvége

a hétvége eltelt, Tibó szombaton átjött hozzánk, itt is aludt, mert családi sütögetést rendeztünk. mondanom sem kell, csodálatos volt Őt is ott látni a család többi tagjával, anya még munkára is befogta, amit szívesen elvállalt, szóval igen, csodálatosan éreztem magam...
...amikor éppen nem veszekedtünk. sok minden összejött, még mindig ugyan az a konfliktus témája, de azt hiszem, hogy ma tényleg a végére értünk. győztem, és ez most igazán sokat jelent, hiszen a vitákból mindig Ő jön ki a legjobban, mert szinte mindig beadom a derekam, mindig az Ő akarata teljesül. csúnya dolog ez az örvendés, mert mindemellett tudom, hogy most bánkódik. holnap ki kell engesztelnem.

a hétvégét viszont tényleg élveztem. csak henyéltünk kint a betonon, napoztunk, beszélgettünk, nevettünk, nagyon sokat. és megint mosolyogva aludtam vissza este, mert láttam a körvonalát, éreztem, hogy néha csak megcsókol vagy puszilgat az éjszaka közepén, magához húz olykor... sokat jelentett.

a hét első fele dolgozatok hegyéből fog állni, kicsit elegem van, de büszkén viselem a sorsom, próbálom a legjobban kihozni a mindennapokból.