amikor...

amikor hazahozod az tanév első egyesét a suliból.

amikor megkérdezed, hogy itthon maradhatsz-e tanulni, hogy holnap ne kapj mégegyet. 

amikor megengedik.

amikor bátorkodsz megkérdezni, hogy "de azért elmehetek Cicóval korizni?".

amikor idegesek lesznek, hogy mit képzelsz magadról, "nem, nem mehetsz!".

amikor elkezdesz sírni, mert olyan jól eltervezted a dolgokat, de nem jönnek össze.

amikor anyukád bejön, és elkezd veled kiabálni, hogy ne sírj.

amikor kiakadsz, mert megmondja, hogy mikor sírhatsz, és mikor nem.

amikor eldöntöd, hogy inkább egyest kapsz, minthogy ne lásd a Szerelmedet.

amikor anyukád ideges lesz és nem engedi azt sem, hogy találkozz Vele.

amikor még jobban sírsz, és gőzerővel tanulni próbálsz, ha kell éjfélig is fent maradsz csak azért, hogy holnap mehess suliba, és legalább délután láthasd.

amikor nem engedik.

amikor egyedül hagynak.

amikor hallod, hogy nem is rólad beszélnek már, hanem egy teljesen más témáról folyik a szó.

amikor meghánytatod magad, hogy figyeljenek rád.

amikor elkezdenek aggódni.

amikor egyre rosszabbul érzed magad lelkileg, ráadásul a vita közepén hazaérő apukád még nem is köszönt neked.

amikor dúlsz-fúlsz, elutasítod őket.

amikor rád hagyják a dolgot.

amikor elkezdesz a nővérednek panaszkodni, hogy édesapátok még nem is köszönt neked, nem is érdekli, hogy mi van veled.

amikor 1 percen belül bejön az apukád.

amikor elmondod neki a te verziódat, hogy ne csak azt ismerje, amit anyukád előadott neki.

amikor apukádnak olyanokat mondasz, hogy "na miaz, észrevetted, hogy van egy lányod, aki sír és rosszul van?" , "nem is foglalkozol velem, még csak nem is köszöntél be!".

amikor apukádban tudatosulnak a dolgok, és elkezd neked hízelegni.

amikor a kedvedre akar tenni, és azt mondja: "itthon maradsz, és eljöhet a Tibcsi, ha nagyon szeretnéd, de csak egy-két órára, mert kikérdezem a leckét!"

amikor te megelégszel ezzel, mert többet úgy sem tudsz kicsikarni. 

amikor mindenki kibékül mindenkivel.

amikor anya bocsánatot kér tőled, és megölelitek egymást.

amikor később felhívod Cicót.

amikor húzza a száját arra, hogy egy-két órára eljöjjön a nagy utazgatás miatt.

amikor azt mondja, hogy az anyjáék nem adnak neki vonatra pénzt egy-két órára.

amikor veszekedtek, mert korizni viszont elmegy az osztályával, mert az "kötelező osztályprogram".

amikor elmondod neki, hogy hánytál, és hogy mennyit szenvedtél azért, hogy legalább ezt megengedjék.

amikor próbál meggyőzni, hogy majd csütörtökön találkoztok.

amikor idegesen leteszed a telefont, és újra elkezdesz sírni, ami már szinte fáj.

amikor bemész a szobádba, ahol a nővéred vár, kérdezi, mi a baj, te pedig elmondod neki. 

amikor azt mondja, hogy ő emiatt pár napig biztos, hogy nem szólna hozzá Cicóhoz.

amikor az ágyban próbálsz elaludni, de eszedbe jut, hogy megígértétek egymásnak, hogy nem alszotok el úgy, hogy haragszotok egymásra.

amikor felvillan a telefonod kijelzője: üzenetet kaptál Tőle.

amikor üzenetben veszekedtek.

amikor elmondod neki, hogy meghánytattad magad azért, hogy elérd, amit akarsz.

amikor azt mondja, hogy jó, elmegy arra az 1-2 órára is. 

amikor nem engeded, és elköszönsz, mert már aludni szeretnél, és mert még mindig haragszol rá.

amikor aztán álomba sírod magad...

tömören a tegnapi napom. szerencsére azóta anya megengedte, hogy itt aludjon Cicó. most kicsit megnyugodtam.