2013. október 21., hétfő
jövőkép
tudja, hogy ha megcsalna, akkor is ott maradnék vele. megtörve, összezúzva, darabokban, de akkor is csak az Övé lennék. és én csak annyit kérnék, hogy ne mondja. legyen úgy, ha neki jó. csak ne mondja. mutassa azt, hogy velünk minden a legnagyobb rendben. és én elfogadom. elhiszem neki.
Ő ezeket tudja. tudja, hogy bármit tehetne, megbocsájtanék neki, hiszen vagyok annyira önző, hogy magamnak akarjam teljesen, még ha hazudik is, még ha át is ver.
és tudjátok mit? bízom benne. bízom benne, hogy nem tesz ilyet soha, hogy nem fog akarattal megbántani.
az egyetlen ember, akiben igazán megbízom.
sokat gondolkodok azon, hogy mi történne, ha egyszer csak nem lenne, vagy csak számomra nem. mi lenne a jövővel? velünk kapcsolatban egy teljesen kirajzolt kép él a fejemben, mind a jövőre kivetítve. remények, álmok, kívánságok. minden Vele kapcsolatos: ház, gyerekek, munka, továbbtanulás. minden csak körülötte forog. minden.
mi lenne, ha ki kellene Őt vennem ebből a jövőképből? valahogy íródna tovább az életem? vagy csak történne minden magától, ahogy esik úgy puffan alapon?
nem tudom. el sem tudom nélküle képzelni a jövőt. tényleg nem.
igazából nem is akarom elképzelni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése