estém

forró tea gőzölög előttem, a körmeimen a megunhatatlan nude lakkom, a hangszórókból az Arctic Monkeys - Do I Wanna Know szól, a történelem füzetem pedig valahol előttem hever.
most kellemes minden. kissé megázva, de hazaértem Cicótól, aki mellesleg holnap jön hozzánk, szóval gyakorlatilag majdnem az egész hétvégét együtt töltjük a ma estét leszámítva, péntek estével pedig megtoldva.
kezd minden visszatérni a szokásosba. mármint, a nyár előttibe: szombat estefele vagyunk már, én a gép előtt ülök, zenét hallgatok és az aktuális tanulnivalóval szenvedek.
nem mondom, hogy tetszik. sőt. utálom ezt, főleg így, hogy az eső is esik. tudniillik az eső meg én hatalmas ellenségek vagyunk.
holnap pedig megünnepeljük a névnapomat (igen, tudom, hogy szeptember 2.-án volt, de csak most sikerült a családnak összeülnie), ami azt jelenti, hogy anya két tepsi sütit már megsütött, tiramisu is lapul a hűtőben, holnap pedig a kedvenc ételeimet főzi.

de örülnék most egy falat nyárnak.