újra itthon! (élménybeszámoló)

noha arról volt szó, hogy csak holnap térek haza, már tegnap előtt felültünk Tiborral a vonatra, menekülve a bélatelepi nyaralóból, mögöttünk hagyva 8 alvó, másnapos korunkbelit.
az első pár nap vegyes érzésekkel telt. meg kellett barátkoznom a gondolattal, hogy a mellettünk lévő szobában ott van Tibor majdnemexbarátnője, Clau, és Tibor egyik barátja, együtt. a helyzeten könnyített, hogy a csaj nem szólt hozzám, igazából senkivel sem kommunikált a barátján kívül, ezért néha úgy tűnt, mintha ott sem lenne. na meg az is, hogy nem csak én nem szerettem volna, hogy Clau velünk nyaraljon, hanem jóformán senki a csapatból.

Földvár igazán belelopta magát a szívembe. az első Balatoni nyaralásomat itt töltöttem, egy nagy, régimódi, de számomra tökéletes nyaralóban a Szerelmemmel. kell ennél több, hogy még jobban a szívemhez nőjön? akkor kezdtem sajnálni a leginkább, hogy eljöttünk Földvárról, amikor betoppantam a bélatelepi nyaralóba.
azt hiszem, hogy a magamfajta bogárfóbiásnak ez volt a kínok kínja. és tényleg ezt éltem át magamban, amikor végigmentem az aprócska házon: minden négyzetmilliméterén rovarok. pókok minden nagyságban, halott bogarak az ágyon, repülő rovarok minden lámpabura körül.
az i-re akkor került fel a pont, amikor a csapból homokos víz jött, na meg amikor a szappantartót lenyomtam, és egy pók mászott ki mögüle, ja és ne felejtsem el a lábam mellett elmászó fehér lárvát.
akkor fakadtam ki majdnem sírva, hogy én nem akarok itt lenni, haza akarok menni, de azonnal.
Tibor rögtön intézkedett és még ha azonnal nem is, de másnap korán reggel, másnaposan felültünk a vonatra, és délutánra haza is értünk Tiborékhoz.

ezenkívül nagyon élveztem a nyaralást. voltak negatívumok (például az, hogy elhagytam az én imádott napszemüvegem, meg a bogarak, meg Clau), voltak apró veszekedéseink Tiborral, de annyi biztos, hogy nem cserélném el senkivel ezt a hetet. csodálatos volt minden reggel mellette ébredni, mellette elaludni, együtt ázni a Balatonban, vitorlázni, hangosan szexelni, tömérdek lángost és fagyit enni. ápolgatni, ha éppen túlzásba vitte az italt, és akkor is, amikor elvágta az ujját és ájulásközeli állapotba került. jó volt mellette sétálni, fogni a kezét, és közben arra gondolni, hogy igen, nekem van a legszexibb és legodaadóbb pasim a világon.