határidők

szomorúan nézem a velem szemben lévő, falra fölragasztott naptárat, a sok X-szel, ami azokat a napokat jelöli, amik elmúltak.
jóformán már csak két hét maradt (a most következő hétvégét leszámítva), én pedig csak egy kötelezőt olvastam ki teljesen, az is csak a Candide.
rengeteg teendőm van, kedvem hozzájuk annál kevesebb.
jönnek a fontosabb napok, anyuék házassági évfordulója, a családi ünneplés 20.-án, ahol Tibor szülei, a nővérem barátjának a szülei, és a keresztszüleim, a három unokatesómmal is jelen lesznek. itt lesz még Tibor pótvizsgája is, amire hagynom kéne, hogy gőzerővel készüljön, de sajnos egyikünk sem bírja, hogy egy napnál többet különtöltsünk egymástól.
nekem még itt van a két német kötelező, a német vers, az Üvöltő szelek (amit mellesleg imádok), angolozni is kellene és németezni még többet.

ki kellene használnom a napokat, amit Tibor társaságában tölthetek, és amiket tanulással tölthetek. minden egyes napot 100%-osan kihasználni, élvezni még a nyarat (amit nem igazán tudok, elegem van a melegből... jajj de vissza fogom sírni ezt télen..), a semmittevést, a későnkelést.

istenem, azt se tudom, hogy mit csináljak.