érzelmek

amikor látom sírni (ami ritka alkalmak egyike), megtört bennem valami. a világ legrosszabb emberének gondolom magam, a legkegyetlenebb nőnek ezen a világon.
nem akartam ezt. nem így akartam. miért kell ilyen nehéznek lennie?

aztán megint Ő "nyer". megkap engem, minden porcikámat, minden érzelmemet, a lényemet, mindent. mindenem az övé.
olyankor más. olyankor úgy érzem, hogy én vagyok az egyetlen ember neki. és éppen én bántom meg.
rosszul érzem magam. fojtogat.
amikor sír.. mintha megöltem volna. tudom, ez nagyon kemény és erős kifejezés, de úgy érzem. és akkor bennem is egy világ omlik össze.


nekem kellene, hogy igazam legyen. nekem kellett volna "győznöm" a vitában, nekem kellett volna elérnem, amit akarok. el is érhettem volna, viszonylag könnyen..,

                                      de Rebi, mint mindig, most is inkább szenved a bűntudattól, minthogy rosszul, kétségek között őrlődve lássa az ő egyetlen Tibor szerelmét.