tegnap a délutánom nagy részét Nikivel töltöttem. fura, hogy mennyire megromlott a kapcsolatunk a nyár folyamán, ennek ellenére ugyanolyan jól és őszintén elbeszélgettünk, hol komolyabb dolgokról, hol kevésbé. sokat nevettünk, jó kedvvel indultam haza, amit egy órával később sikerült megvalósítani, annyira elbeszélgettük az időt.
azt hiszem, hogy az ő barátsága hiányzik a legjobban, ha már erről van szó. és most javulni látszik, nagyon is. örülök nagyon, már csak ki kell őket békíteni Tiborral.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése