annyira mesebeli volt a nyár utolsó napján mellette felkelni. hozzábújni, az orrommal keltegetni, simogatni, nevetgélni, huncutkodni..
hiányozni fog ez az érzés, ami a nyáron a hatalmába kerített. a nyugodtság. az, hogy nem kell semmivel sietni, hogy nem kell attól félnem, hogy túl kevés az idő, amit együtt töltünk, nem kell izgulnom a tanulás miatt. ebben a 2 és fél hónapban csak Ő létezett.
ha most elkezdődik a suli, az együtt alvások száma lecsökken heti 1-re, jobb esetben kettőre. jajjnekem, nehéz lesz. nagyon nehéz, és én már tervezem, hogy ismét elkezdek visszaszámolni, hogy ismét tudjam, hogy hány nap még a nyárig.
a legvadabb nyarakon már túl vagyok, de ez volt a legszebb. végre romantikus nyaram volt, nem volt sok pörgés, csak.. szerelem, gyengédség, nyugalom.
minden percét imádtam. a lustaságom miatt nem használtuk ki eléggé, de megígérem magamnak itt és most, hogy jövőre aktívabb leszek, és teszek magasról a fáradtságomra, ÉLNI FOGOK.
jajjajjajajj, érzékeny vagyok, hiányzik Cicó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése