hétvégém

henyéléssel, cseresznyeszedéssel és evéssel, magköpködéssel, fogócskázással, falunapokra járással, Tibó koncertjének meghallgatásával, barátkozással, két éjszakás együtt alvással, szeretgetéssel, hétfői szomorkodással, csókokkal, finom szeretkezésekkel, ismeretlenek pillantásaival, hátam mögött összesúgásokkal telt a hosszú hétvége, aminek minden egyes pillanatát imádtam.
nem tudom, hogy hogyan, de az együtt töltött hétvégék után mindig úgy érzem, hogy még inkább összenövünk, még jobban szeretjük egymást, amit igazából el sem tudok képzelni.
amikor visszaszökkenek a valóságba, a szürke mindennapokba, hirtelen mindig tudatosul bennem, hogy istenem, mennyivel könnyebb lenne, ha minden nap itt lenne velem, ha csak át kellene mennem a másik szobába ahhoz, hogy megszeretgessem.
már csak pár év és az álmom teljesül.