reggelek

világosodnak a reggelek, és én csak kapom ide-oda a fejem, amikor tudatosulnak bennem a dolgok.
süt a nap, szinte megvakít, ahogyan a fehér lapról a szemembe világít. egy-egy fán már látni lehet a pici rügyeket, világos van még, amikor ballagok haza.
ebben az átmenetben van valami csodálatos. meleg kabátban sütkérezve sétálgatni. furán hangzik, de ennek is meg van a varázsa. bár a szívem még mindig a vékonykabátos, tornacipős tavasz után sóvárog.