boldog vég

folyamatos próbatételeknek vagyunk kitéve. néha olyan, mintha az Élet játszana velünk, mintha unatkozna, s ilyenkor csak megkavarja a szálakat, és hoppá, kész is a teljes zűrzavar.
hiszen mindenki tudja, hogy a szerelmes, romantikus filmek sem azért siratják meg az ember lányát, mert az mindvégig két szerelmes boldogságáról szól. hiszen ha minden film a boldogságról és a szerelemről szólna, mi történne a megkönnyebbülést adó happy end-del?

valahogy kell a dráma. kell az idegtépés, kellenek a kérdőjelek.
mintha én is egy filmben élnék. Cicóval mindig ezzel "viccelődünk", hogy az életünk olyan, akár egy film: csodálatos, mesébe illő találkozás, megmagyarázhatatlan érzések, fülig szerelmesség, bekattanás, bonyodalom, tetőpont, szakítás, depresszió, boldog újra kezdés, mások szerint lehetetlennek tűnő, filmbeli szerelem. és tudom, hogy meglesz az a boldog vég is.