a buli óta eltelt egy pár nap, sajnálom, hogy nem tudtam írni.
mostanság nincsen időm a blogolásra, és ez zavar. minden egyes pillanatot meg akartam örökíteni a kapcsolatunkból, de a suli és a folytonos fáradtság, a tornázás ezt kicsit ellehetetleníti. de majd igyekszem.
az este csodás volt. csodásan éreztem magam, hónapok óta először buliztam úgy, hogy nem volt veszekedés, rosszalló pillantások, bűntudat. szabadnak éreztem magam. de nem úgy, mint azelőtt, mielőtt szerelmesek lettünk. ez sokkal másabb volt. nem csak azért éltem aznap este, hogy kitomboljam magam, szarjak a világra, egy kicsit elfelejtsem minden problémámat. most.. más volt. tudtam, hogy Ő hazavisz majd, másnap reggel Mellette ébredek, Ő fogja majd tartani bennem a lelket a szörnyű másnaposságtól a fejemet fogva.
nem volt reménytelen. végre nem volt az.
sokat jelentett nekem. tudom, hogy milyen Ő, tudom, hogy mennyire nehéz lehetett Neki látnia, hogy cigarettázok, de mégsem szólt egy szót sem, boldogan csókolt meg két slukk között, nem bántott, nem szidott. köszönöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése