tehetetlenség

a pillanat, amikor megtudod, hogy miket mondanak a Szerelmed barátai a hátad mögött.
a pillanat, amikor hallod a fejedben, hogy az a bizonyos személy hogyan ejti ki a téged illető "csicska" szót.
a pillanat, amikor végre meglátod azt a bizonyos facebookos eseményt, amire hivatalos vagy.
a pillanat, amikor összeszorul a szíved.
a pillanat, amikor felhív téged Ő, és mentegetőzik, hogy ő márpedig úgy gondolta, hogy nem is megyünk.

a pillanat, amikor nem tudsz dönteni: elmenj-e egy olyan születésnapi buliba, ahová egy ikerpár meghívott, az egyik, a fiú, lecsicskázott, és ellened hergelte a többeket, a másik pedig kedves, aranyos lány, aki miatt ez az egész galiba kitudódott, mert cserfes szája lévén nem igazán tudta tartani magát.

én sem látnék szívesen egy olyan embert a születésnapi bulimon, aki elvette az egyik barátomat.
mégis, hogyan lépjek be egy farkasokkal teli barlangba? hogyan bírnám elviselni a kellemetlen pillantásokat, a rosszalló nézéseket, az elfordulásokat?

mindezek ellenére nem akarom, hogy Cicót ennyire elszigeteljem. most mit tegyek? egyedül nem mehet el... ehhez ragaszkodom.