egy felfázásnak köszönhetően meghosszabbítottam a szünetemet: ezen a héten már nem megyek suliba. ettől függetlenül sajnos vérvételre, másnap pedig a leletért kell rohangálnom, csütörtökön pedig vissza kell vinnem az eredményt a doktornőnek. szóval ez a pár nap még sem lesz fenékig tejfel, főleg, hogy Tibó valószínűleg csak szerdán fog meglátogatni, addig pedig valahogy ki kell bírnom itthon. teendőim azok vannak, nem hiszem, hogy túlságosan fogok unatkozni, viszont szomorkodom, hiszen ma is és holnap is találkoztunk volna. csak kibírom valahogy...
a hétvégém igazán mesés volt. sokat szeretkeztünk, sokat bújtunk össze, sokat nevettünk. a szeretkezés közbeni hirtelen bekattanásomat leszámítva minden tökéletes volt, bánom már, amiket mondtam és amiket a fejéhez vágtam pont akkor. de megbeszéltük, szóval minden rendben.
elköszöntem az édesapjától, aki munkaügyben ismét Etiópiába utazik 3 hónapra. hiányozni fog, most hétvégén igazán sokat beszélgetett velem, érdeklődött irántam és ez nagyon jól esett. Tibó azt mondta, hogy szeretnek engem a szülei, amit igazán csak most vettem észre apukája részéről.
3 hónap.
3 hónap múlva nyár lesz,
3 hónap múlva 8 hónaposak leszünk
3 hónap múlva Tibó már betölti a 17-et
3 hónap múlva a nagypapája betölti a 81-et
3 hónap múlva véget ér a suli, elkezdődik a nyári szünet
3 hónap alatt annyi minden fog még történni. annyi, de annyi minden. sok idő. azért tényleg hiányozni fog a hétvégékből az édesapja jelenléte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése